27/2009 SZMM.rendelet

A szociális és munkaügyi miniszter 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelete a segítõ kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról  szóló 1998. évi XXVI. törvény 30.  § (2) bekezdésében kapott

felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl  szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1.  §

h) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1.  § E rendelet alkalmazásában

a) fogyatékossággal élõ személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról  szóló 1998. évi

XXVI. törvény (a továb biak ban: Fot.) 4.  § a) pontjában és a Fogyatékossággal élõ személyek jogairól  szóló

egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzõkönyv kihirdetésérõl  szóló 2007. évi XCII. törvény 1. cikke

szerinti személy,

43876 M A G Y A R   K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 174. számb) segítõ kutya: a fogyatékossággal élõ személyt az egyenlõ esélyû hozzáféréshez fûzõdõ joga gyakorlásában, önálló

életvitelének elõsegítésében,  illetve veszélyhelyzet elhárításában segítõ, habilitációs feladatokat ellátó, a külön

jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek megfelelõ kutya,

c) gazda:

ca) az a fogyatékossággal élõ személy, aki segítõ kutyát alkalmaz és a segítõ kutya használatára, gondozására

vonatkozó képzésben részt vett, valamint eredményes vizsgát tett,

cb) a terápiás kutyát irányító személy, aki a segítõ kutya használatára, gondozására vonatkozó képzésben részt

vett és eredményes vizsgát tett,

d) közterület: az épített környezet alakításáról és védelmérõl  szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.  § 13. pontjában

meghatározott fogalom,

e) bevásárlóközpont: a kereskedelemrõl  szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továb biak ban: Kertv.) 2.  § 3. pontjában

meghatározott fogalom,

f) piac: a Kertv. 2.  § 19. pontjában meghatározott fogalom,

g) szálláshely: a Kertv. 2.  § 22. pontjában meghatározott fogalom,

h) üzlet: a Kertv. 2.  § 27. pontjában meghatározott fogalom,

i) vásár: a Kertv. 2.  § 29. pontjában meghatározott fogalom,

j) állatkert: az állatok védelmérõl és kíméletérõl  szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továb biak ban: Ávt.) 3.  §

3. pontjában meghatározott létesítmény.

2.  § (1) A segítõ kutya kiképzése és alkalmazhatósága szerint

a) vakvezetõ kutya: a látássérült személy vezetésére kiképzett kutya,

b) mozgáskorlátozott személyt segítõ kutya: a mozgáskorlátozott személyt mindennapi tevékenységeinek

ellátásában segítõ feladatokra kiképzett kutya,

c) hangot jelzõ kutya: a hallássérült személy számára veszélyt vagy egyéb fontos információt jelentõ hangok

jelzésére kiképzett kutya,

d) rohamjelzõ kutya: az epilepsziával élõ személy vagy más krónikus, rohamszerû állapotoktól veszélyeztetett

személy számára a roham során segítséget nyújtó feladatokra kiképzett kutya,

e) személyi segítõ kutya: a fogyatékos személyt önálló életvitelében segítõ feladatokra kiképzett kutya,

f) terápiás kutya: a gyógypedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai habilitációs,  illetve

rehabilitációs folyamatban alkalmazott kutya

lehet.

(2) A segítõ kutyát megkülönböztetõ jelzéssel kell ellátni, amelyen a 3.  § (1) bekezdés szerinti kutyát kiképzõ szervezet

logójának szerepelnie kell.

3.  § (1) Az a szervezet (a továb biak ban: kutyát kiképzõ szervezet) képezhet ki segítõ kutyát és készíthet fel a segítõ kutya

használatára, gondozására,

a) amelynek létesítõ okiratában a segítõ kutyák kiképzése és a fogyatékossággal élõ személyekhez történõ

eljuttatása feltüntetésre került, és

b) amely biztosítja, hogy a kiképzést olyan személy (a továb biak ban: kiképzõ) végzi, aki az Országos Képzési

Jegyzékben szereplõ habilitációs kutyakiképzõ szakképesítéssel rendelkezik.

(2) Terápiás kutyát az a szervezet alkalmazhat, amelynek létesítõ okiratában a terápiás kutya alkalmazása feltüntetésre

került.

4.  § (1) A társadalmi esélyegyenlõség elõmozdításáért felelõs miniszter pályázat útján a kutyát kiképzõ szervezetek,  illetve

a segítõ kutyák alkalmazásának elõsegítésével foglalkozó szervezetek közül közremûködõ szervezetet jelöl ki, amely

a) honlapján közzéteszi

aa) tájékoztató jelleggel a kutyát kiképzõ szervezetek listáját,

ab) az 5.  § (4) bekezdés szerinti követelményeket,

b) szakmai tanácsadással segíti a kutyát kiképzõ szervezetek munkáját,

c) biztosítja az 5.  § (1) bekezdése szerinti vizsga jogszabályban és a szakmai szabályokban foglaltak szerinti

lefolytatását és kiállítja az eredményes vizsga letételérõl  szóló tanúsítványt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységéért a közremûködõ szervezet díjat nem kérhet.

M A G Y A R   K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 174. szám 43877(3) A közremûködõ szervezet kijelölése öt évre szól. Ugyanazon szervezet több alkalommal is kijelölhetõ közremûködõ

szervezetnek.

5.  § (1) A segítõ kutya kiképzése és a fogyatékossággal élõ személynek a segítõ kutya használatára, gondozására  való

felkészítése a mellékletben meghatározott vizsgarend szerint, vizsgabizottság elõtt lefolytatott vizsgával zárul.

(2) A vizsga megszervezésérõl, a vizsga lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétérõl a kutyát

kiképzõ szervezet gondoskodik.

(3) A vizsgadíj összegét a kutyát kiképzõ szervezet határozza meg azzal, hogy annak összege nem haladhatja meg

az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.

(4) A gazdának és a segítõ kutyának a vizsgán a közremûködõ szervezet által kidolgozott és a társadalmi esélyegyenlõség

elõmozdításáért felelõs miniszter által jóváhagyott szabályzatban meghatározott követelményeknek kell megfelelni.

6.  § (1) A vizsgabizottság

a) a közremûködõ szervezet által delegált két tagból,

b) a kutyát kiképzõ szervezet által delegált tagból,

c) – ha a fogyatékossággal élõ személy vagy tör vényes képviselõje kéri – az általuk megjelölt, a fogyatékossággal élõ

személy fogyatékosságának vagy betegségének megfelelõ szakterületen mûködõ érdekvédelmi szervezetet által

delegált tagból

áll.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti vizsgabizottsági tagnak az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ habilitációs

kutyakiképzõ szakképesítéssel és legalább 5 éves, a segítõ kutyák kiképzésében,  illetve vizsgáztatásában szerzett

szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3) A közremûködõ szervezet,  illetve az érdekvédelmi szervezet által delegált tag vagy annak hozzátartozója nem lehet

tagja,  illetve alkalmazottja a kutyát kiképzõ szervezetnek.

(4) A kutyát kiképzõ szervezet által delegált tag nem lehet a vizsgáztatandó kutya kiképzõje vagy nevelõje.

(5) A közremûködõ szervezet és az érdekvédelmi szervezet az általa delegált tagokról,  illetve tagról a kutyát kiképzõ

szervezet felkérésének átvételét követõ 15 napon belül írásban értesíti a kutyát kiképzõ szervezetet. A közremûködõ

szervezet az értesítésben megjelöli, hogy az általa delegált tagok közül ki a vizsgabizottság elnöke.

7.  § (1) A kutyát kiképzõ szervezet a vizsgabizottsági tagok véleményének kikérésével megállapítja a vizsga idõpontját és

helyszínét, valamint a vizsgáztatás lefolytatása céljából összehívja a vizsgabizottságot.

(2) A vizsga helyszínét az 5.  § (4) bekezdés szerinti szabályzatban foglaltak alapján kell meghatározni oly módon, hogy

az megfeleltethetõ legyen a segítõ kutya leendõ alkalmazási körülményeinek.

(3) A vizsgabizottság tagjait a vizsgabizottság összehívásáról legkésõbb a vizsga idõpontját megelõzõ 15 nappal írásban

értesíteni kell.

(4) A vizsga idõpontjáról és helyszínérõl, továbbá a vizsgabizottság tagjairól legkésõbb a vizsga idõpontját megelõzõ

15 nappal írásban értesíteni kell a vizsgázó személyt és annak tör vényes képviselõjét. Az értesítésben fel kell hívni

a vizsgázó személy és a tör vényes képviselõ figyelmét a vizsga megkezdésének és zavartalan lefolytatásának

feltételeire, valamint tolmács vagy jelnyelvi tolmács igénybevételének lehetõségére.

(5) Az eredményes vizsga letételérõl a közremûködõ szervezet tanúsítványt állít ki a gazda részére.

8.  § (1) A kutyát kiképzõ szervezet és a gazda a segítõ kutya átadásáról írásban szerzõdést köt, amely tartalmazza

a) az átadás jogcímét (pl. adásvétel, használatba adás),

b) a kutyát kiképzõ szervezet nevét, székhelyét, elérhetõségét,

c) a kutyát kiképzõ szervezet felelõsségvállalását arra vonatkozóan, hogy a segítõ kutya az átadáskor megfelel

a külön jogszabályban foglalt állat-egészségügyi követelményeknek,

d) a szerzõdésbõl a kutyát kiképzõ szervezetre és a gazdára háruló jogokat és kötelezettségeket, így különösen

tételesen a gazdát terhelõ valamennyi fizetési kötelezettséget,

e) a segítõ kutyának a kutyát kiképzõ szervezet részére történõ visszaadásának lehetõségét, okait vagy a segítõ kutya

visszaadásának kizárását.

(2) A segítõ kutya átadásakor a kutyát kiképzõ szervezet tájékoztatja a gazdát, hogy szavatossági igényét a Polgári

Törvénykönyvrõl  szóló 1959. évi IV. törvény (a továb biak ban: Ptk.) 308.  §-ának (2) bekezdése alapján a teljesítéstõl

számított 60 napon belül érvényesítheti.

43878 M A G Y A R   K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 174. szám9.  § (1) A Fot. 7/A.  § (1) bekezdésében meghatározott, a közszolgáltatásokhoz  való egyenlõ esélyû hozzáférés biztosítása

érdekében a gazda és a kiképzõ (a továb biak ban együtt: segítõ kutyát alkalmazó személy) jogosult a – (2) bekezdés

szerinti kivétellel – segítõ kutyával tartózkodni és a segítõ kutyát használni a lakosság elõl elzárt területek kivételével

a Fot. 4.  § f) pontja szerinti közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára

nyitva álló létesítményben (területen), így különösen

a) közforgalmú tömegközlekedési eszközön,

b) üzletben, ideértve az élelmiszert árusító üzletet és a vendéglátó üzletet is,

c) bevásárlóközpontban,

d) piacon,

e) vásáron,

f) szálláshelyen,

g) játszótéren,

h) közmûvelõdési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,

i) közfürdõ területén,

j) állatkertben,

k) közterületen.

(2) Terápiás kutyával tartózkodni és terápiás kutyát használni a lakosság elõl elzárt területek kivételével az (1) bekezdés

h) pontja szerinti intézményben lehet.

(3) Mozgólépcsõvel felszerelt létesítményben (területen) a segítõ kutyát alkalmazó személy jogosult a segítõ kutyával

az üzemképes, álló mozgólépcsõt használni.

(4) A létesítmény (terület) fenntartója, üzemeltetõje, tulajdonosa,  illetve az általa megbízott személy a segítõ kutyát akkor

távolíthatja el a létesítménybõl (területrõl), ha a segítõ kutya a létesítményben (területen) tartózkodók testi épségét

veszélyeztetõ magatartást tanúsít.

10.  § (1) Az alkalmazásban álló és az alkalmazásból kivont segítõ kutyára a helyi önkormányzat ebtartást szabályozó

rendeletében a kutyák számára és méretére vonatkozó elõ írásokat nem kell alkalmazni.

(2) A segítõ kutyát alkalmazó személy szájkosár nélkül alkalmazhatja a segítõ kutyát.

11.  § A 9. és 10.  §-t alkalmazni kell a Magyarországra már kiképzetten behozott segítõ kutyára és gazdájára is, feltéve, hogy

a segítõ kutya és gazdája olyan egyértelmû azonosításra alkalmas okmánnyal rendelkezik, amelyet az Assistance Dogs

Europe (ADEu) vagy az Assistance Dogs International (ADI) tagszervezete állított ki.

12.  § (1) A segítõ kutya tartására és védelmére az Ávt. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy

a) – a gazda és a kutyát kiképzõ szervezet eltérõ megállapodása hiányában – a kutyát kiképzõ szervezet köteles

gondoskodni az alkalmazásból kivont segítõ kutyáról,

b) az állat tartójának a segítõ kutya kiképzésének ideje alatt a kiképzõ, a segítõ kutya átadását köve tõen a gazda

minõsül.

(2) A segítõ kutya által okozott kárért  való felelõsségre a Ptk.-nak az állattartók felelõsségére vonatkozó szabályai

az irányadóak azzal, hogy az állat tartójának a segítõ kutya kiképzésének ideje alatt a kiképzõ, a segítõ kutya átadását

köve tõen a gazda minõsül.

(3) A segítõ kutyával kapcsolatban elkövetett jogsértés  miatt a gazda és a kutyát kiképzõ szervezet is jogosult fellépni.

13.  § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet 6.  § (2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor segítõ kutyát kiképzõ szervezet tekintetében az e rendelet 3.  § (1) bekezdés

b) pontjában foglaltakat 2012. január 1-jétõl kell alkalmazni.

(4) E rendelet 9. és 10.  §-át az e rendelet hatálybalépését megelõzõen segítõ kutyává kiképzett kutya és gazdája

tekintetében – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az 5.  § (1) bekezdés szerinti vizsga hiányában is alkalmazni kell.

(5) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen terápiás kutyának kiképzett kutya terápiás kutyaként 2010. december

31-ét köve tõen az 5.  § (1) bekezdése szerinti eredményes vizsga megléte esetén alkalmazható.

Dr. Herczog László s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

M A G Y A R   K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 174. szám 43879Melléklet a 27/2009. (XII.  3.) SZMM rendelethez

A segítõ kutya kiképzését és a gazdának a segítõ kutya használatára, gondozására  való felkészítését

lezáró vizsga rendje

I. A vizsgabizottság tevékenysége

1. A vizsgabizottság a vizsga megkezdése elõtt kezdõ értekezlet keretében ellenõrzi a vizsgához szükséges tárgyi

feltételek meglétét.

2. Egy vizsgabizottság elõtt a vakvezetõ kutya és gazdája, a mozgáskorlátozott személyt segítõ kutya és gazdája,

a hangot jelzõ kutya és gazdája, a rohamjelzõ kutya és gazdája, a személyi segítõ kutya és gazdája tekintetében

meghatározott vizsgák, valamint a terápiás kutya és gazdája tekintetében meghatározott második részvizsga

esetében egy napon összesen legfeljebb 6 fõ, a terápiás kutya és gazdája tekintetében meghatározott elsõ részvizsga

esetében pedig összesen legfeljebb 15 fõ vizsgázhat. Amennyiben a vizsgázó személyek száma meghaladja a fent

meghatározott létszámot, több vizsgabizottság összeállítása szükséges.

3. A vizsgabizottság a vizsga során biztosítja a vizsga szabályos, zavartalan lefolytatását, szükség esetén megteszi

a II/4–8. pont szerinti intézkedéseket.

4. A vizsgabizottság a vizsga lefolytatását köve tõen záróértekezlet keretében értékeli a vizsgázó személyek és a vizsgára

bocsátott segítõ kutyák teljesítményét.

5. A vizsgabizottság tagjait útiköltség-térítés illeti meg. A vizsgabizottság tagjai az útiköltség-térítésen felül

tiszteletdíjban részesíthetõk.

6. Ha a vizsgabizottság tagja lemond az útiköltség-térítésrõl,  illetve a tiszteletdíjról, ennek tényét

a vizsgajegyzõkönyvben rögzíteni kell.

II. A vizsga megkezdésének és zavartalan lefolytatásának feltételei

1. A vizsga megkezdése elõtt a vizsgázó személy bemutatja személyazonosítására alkalmas fényképes okmányát.

2. A vizsgára alkalmatlan (pl. alkoholos, láthatólag bódult) állapotban megjelent vizsgázó személy a vizsgát nem

kezdheti meg.

3. A vizsgára bekapcsolt mobiltelefont, magnetofont, CD-lejátszót, kép és/vagy szöveg tárolására is alkalmas eszközt,

egyéb elektronikus vagy nyomtatott segédeszközt (kivéve a vizsgabizottság által ellenõrzött, a vizsgához szükséges

eszközöket) bevinni és azt használni nem szabad.

4. A személyazonosítására alkalmas fényképes okmánnyal nem rendelkezõ, a vizsgára alkalmatlan állapotban lévõ,

illetve a vizsgára a 3. pont szerinti meg nem engedett segédeszközöket bevivõ vagy azokat a vizsgán használó

vizsgázó személyt a vizsgáról ki kell zárni.

5. A vizsga kihirdetett idõpontjában meg nem jelenõ vizsgázó személy vizsgáját sikertelennek kell értékelni, kivéve, ha

a vizsgázó személy 3 napon belül benyújtja a vizsgabizottsághoz a távolmaradását igazoló dokumentumokat (orvosi

igazolás, baleseti jegyzõkönyv stb.).

6. A távolmaradásról  szóló igazolás elfogadásáról a vizsgabizottság elnöke dönt. Az igazolás elfogadása esetén

a vizsgázó személy a vizsgadíj ismételten történõ befizetése nélkül tehet vizsgát.

7. A vizsga ideje alatt a vizsgázó személy a vizsgahelyszínt csak kivételesen indokolt esetben (pl. egészségi ok) hagyhatja

el. Ha a vizsgázó személy indokolatlanul elhagyja a vizsga helyszínét, akkor a vizsgabizottság a vizsgát megszakítja és

az addigi teljesítmény alapján értékeli a vizsgázó személy teljesítményét.

8. A vizsgát csak indokolt esetben lehet megszakítani, megosztani vagy részletekben végezni, így különösen alkalmatlan

idõjárási viszonyok, baleset vagy egészségi ok esetén. Ilyen esetben a vizsgalapon a részeredményeket kell feltüntetni,

és ha aznap nem folytatható a vizsga, vagy a vizsgabizottság összetétele változik, akkor a vizsgalapon új rovatot

(oszlopot) kell kitölteni, valamint fel kell tüntetni a megszakított vizsga tényét és eredményét.

9. A vizsgáról  való kizárásnak és a vizsga megszakításának tényérõl, valamint körülményeirõl jegyzõkönyvet kell felvenni.

III. Tolmács, jelnyelvi tolmács igénybevétele

1. A vizsgán a vizsgázó személy tolmács vagy jelnyelvi tolmács közremûködését kérheti.

2. A tolmács és jelnyelvi tolmács nem lehet azonos a kutyát kiképzõ személlyel.

3. A tolmács és jelnyelvi tolmács közremûködését a vizsgajegyzõkönyvben rögzíteni kell és a vizsga megkezdése elõtt fel

kell szólítani a tárgyilagos közremûködésre és a hiteles fordításra.

43880 M A G Y A R   K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 174. szám4. Ha a tolmács, jelnyelvi tolmács nem a szakmai szabályoknak meg fele lõen mûködik közre a vizsga lefolytatásában,

a vizsgabizottság a vizsgát megszakítja, a tolmácsot, jelnyelvi tolmácsot kizárja a vizsgán történõ részvételbõl és

a vizsgázó személyt ismétlõvizsgára utasítja.

IV. A vizsga dokumentálása

1. A kutyát kiképzõ szervezet a vizsgáról jegyzõkönyvet vezet.

2. A vizsgajegyzõkönyvben a vizsgázó személyek névsorát legkésõbb a vizsgát megelõzõ munkanapon le kell zárni.

A vizsgát a névsor lezárása nélkül megkezdeni nem szabad. A vizsgajegyzõkönyvet 10 évig kell megõrizni.

3. A vizsgajegyzõkönyv tartalmazza

a) a vizsga idõpontját,

b) a vizsga helyszínét,

c) a vizsga fajtáját, a képesítés megnevezését, amelyre a vizsga irányul,

d) a vizsgatárgyak megnevezését,

e) a vizsgázó személyek névsorát, természetes személyazonosító adatait,

f) a vizsgabizottság tagjainak nevét,

g) a kutyát kiképzõ szerv megnevezését,

h) a kezdõ és a záróértekezleten elhangzottakat,

i) a tolmács, jelnyelvi tolmács közremûködésének tényét,

j) a vizsga megszakításának, a vizsgáról  való kizárásnak a tényét,

k) a segítõ kutyák és a vizsgázó személyek értékelését, a vizsga eredményét,

l) a vizsga menetét befolyásoló bármely körülményt.

4. A javító- és az ismétlõvizsgáról külön jegyzõkönyvet kell felvenni.

5. A vizsgajegyzõkönyvben azokat a feladatokat, amelyek alól a vizsgázó személy felmentést kapott „(FM)” jelzéssel kell

jelölni.

6. A vizsgajegyzõkönyvet a vizsgabizottság tagjai és a jegyzõkönyvvezetõ írják alá.

7. A kutyát kiképzõ szervezet a vizsga teljes – az értékelés alá tartozó – szakaszát videóra rögzíti, amely tényrõl

tájékoztatja a vizsgázót.

8. A kutyát kiképzõ szervezet a felvételrõl egy vágatlan másolatot lejátszható formátumban a vizsgát követõ 15 napon

belül megküld a közremûködõ szervezetnek.

9. A felvételt a kutyát kiképzõ szervezet és a közremûködõ szervezet a segítõ kutya alkalmazásból történõ kivonását

követõ egy évig megõrzi.

10. A felvételt a vizsgázó személy írásbeli hozzájárulása nélkül a vizsgabizottság tagjain,  illetve a 11. pont szerinti

szakértõ(kö)n kívül más nem tekintheti meg.

11. A vizsgázó személy a vizsga lefolytatásával kapcsolatos kifogásait a vizsgát követõ 15 napon belül jelezheti

a közremûködõ szervezetnek. A közremûködõ szervezet – szükség szerint szakértõ(k) bevonásával – közvetít

a probléma megoldásában, a vizsgázó személy és a vizsgabizottság,  illetve a vizsgázó személy és a kutyát kiképzõ

szervezet közötti vita rendezésében.

M A G Y A R   K Ö Z L Ö N Y • 2009. évi 174. szám 43881